Az utóbbi idők legjobb filmje került be a rendszerbe, ez pedig a Children of Men. Nehéz róla spoilerek nélkül írni, de megpróbálom. Nézzétek az előzetest (igen, az előző poszt zenéjét innen húztam le), aztán értekezünk.

Az alaptörténet ebből le is jöhetett, a film felvázolja a legkegyetlenebb jövőképet, a gyermektelenségét. Ebbe amúgy érdemes belegondolni, ha nem lenne több gyerek, hiába népesedik most túl a bolygó, 70-80 év múlva üres lenne. Itt elég is a történetről ennyi, ha megnézitek úgyis megértitek. A lényegi rész viszont a megvalósítás. Tudnak ezek a britek (még ha Cuarón mexikói is), a 28 nappal később is hátborzongató volt, hát még ez. Bexhill, mint menekültváros, teljes utópia, plusz a hangulat, ami áthatja a filmet merész húzásokkal. Sci-fi a javából, az a mélyre taszító fajta. Ide sorolnám a jelenetet, amikor a főszereplő elmegy a tesvéréhez, aki műalkotásokat gyűjt. Lazán megebédelnek a Guernica mellett, és Owen kérdezi, hogy miért kellenek neki ezek, amikor soha senki sem látja többet őket.(háttérben egy Banksy azért (Y), hogy a 15 éve kihalt iskoláról ne is beszéljek..

Nem szabad megfeletkezni a színészekről sem, Clive Owennel nem volt soha bajom, bár eddig nem láttam jó filmben, Michael Caine meg tökéletes, mint mindig. Zene is adja, nem semmi, milyen OST rántottak össze a filmhez, van itt minden, mi szem szájnak ingere, tetszik az elképzelés, hogy miket hallgatnak majd régi slágerekként 20 év múlva.

Nézzétek meg én azt mondom, nem az a klasszikus eldobom az agyam film, de érdemes rászánni 2 órát, mert megmarad az emberben és nem bánja meg. Ha másért nem, legalább a szarkazmusért, ami jól jellemzi az egész alkotást. Élmény.